Manapság könnyen ráfogják bárkire, hogy mivel fáj a lába, és panaszkodik, biztosan érszűkülete van.

  Nos, ez nem egészen így van.Számos betegség okozhat hasonló tüneteket.

   Vannak bizonyos odavezető utak, amelyek alapján nagyobb valószínűséggel rámondhatjuk , hogy tényleg, lehetséges hogy érszűkület van a panaszok hátterében.

  Melyek azok az utak ?

  Mindenesetre a dohányzás, mint fő kockázati tényező.

  Nagyon szoros összefüggés mutatható ki az éveken keresztül, akár több évtizedig, huzamosan dohányzó ember érelváltozása és rossz szokása között.

   Miben nyílvánul ez meg ?

   A folyamatos dohányzás révén az ér belfelszíne megvastagszik, meszes rárakódások keletkeznek, amelyek egy idő után teljesen beszűkítik az ér belső járatát, lumenét. Ehhez persze adalékként még „besegíthet” a magas vérzsírszint, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, jónéhány érgyulladás, daganat okozta elváltozás, magas vérnyomás, s számos,  ritkábban előforduló betegség. Fentiek hatásai hozzáadódnak a már meglévő érelváltozásokhoz, s egyre kevesebb vér jut el a célszervhez, az alsó végtag esetén az izomhoz, a belek esetén a bélfalhoz, az agyi erek esetén az agyvelőhöz.

  A válasz attól függ, hogy melyik célszerv nem kap elegendő vért, melyik felé zárul el a vér odafolyása.

  Ha az alsó végtagot érinti, akkor az izmok hiánytünetei jelentkeznek: begörcsöl sok esetben a vádli, kellemetlen fájdalom miatt kénytelen a beteg megállni, majd újraindulni. Súlyosabb esetekben akár a comb, vagy a csípőizmok is begörcsölnek. Megtévesztő tünet lehet ez, mivel éveken keresztül rheumatikus panaszok miatt kezelt betegnél egy érsebészeti vizsgálat kiderítheti, hogy az ízületi elváltozást hűen utánzó végtagfájdalom oka valójában súlyos végtagi érelmeszesedés.

  Nyaki erek esetén az agyszövet sínyli meg a deficitet, így agyi keringési zavarok lépnek fel. Ha a bélrendszert ellátó erek mentén jön létre érszűkület, néha megmagyarázhatatlan hasi görcsökkel találkozunk, nemritkán bélelhalás is követheti.

  Mi lehet a megoldás ?

  Elsőként mindenki a megelőzést, a prevenciót hangsúlyozza. Mi is, azonban, amikor ennyire jól manifesztálódnak a tünetek, megelőzésről már nem lehet szó. Gyakorta  a lábszáron, lábfejen, vagy a lábujjakon kialakult sebek vezetik orvoshoz a beteget. Ilyenkor már időszerűtlen a megelőzést felemlegetni.

   Minél előbb pontos diagnózishoz kell jutnunk, csak ezután állíthatjuk fel a kezelési stratégiát.

   Gyógyszeres, életmódbeli, illetve értágításos, vagy műtéti lehetőségek adódhatnak ezután.

   Nagyon fontos, hogy teljes egészében lássuk az embert!

   Kellőképpen fel kell derítenünk a kísérőbetegségeket is (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas vérzsírszint, stb.).

Az egész embert kell néznünk, és gyógyítanunk, valamennyi járulékos betegségét a szakma szabályai szerint orvosolni.

  Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a beteg akarata nélkül nem fog menni. Számos pszichés faktor is létezik, amelyet a tudomány csak részben ismer, amelyek révén a gyógyulás sok esetben  hatásosabb, mintha a beteg ember nem hinne benne.

  Napjainkban számos klinikai tanulmány jelenik meg a vallásos környezetek gyógyító, védő hatásairól is. Nemcsak lelki betegségek, hanem számos pszichoszomatikus elváltozások esetén is fontos lehet a beteg hite. Utóbbiak olyan betegségeket jelölnek, amelyek lelki betegségek talaján kialakuló testi megnyilvánulások : gyomor, - és nyombélfekély, az immunrendszer betegségei, magas vérnyomás, depresszió, pszichózis.

  Az érszűkület esetén gondosan kell diagnosztizálni és szükség esetén kezelni a nem ritkán társuló cukorbetegséget is. Fontos, hogy a beteg úgy éljen, hogy a gyógyszerek (tabletták, vagy inzulinok) hatása mellett életmódja is igazodjék a betegségéhez. Az érszűkületesek esetén  a felállított gyógyszeres kezelést semmiféle természetgyógyászati terápia nem helyettesíti, csupán kiegészítheti.

Nemritkán úgy tűnik a beteg részéről, hogy szinte bagatell, elhanyagolható a panasza, ezért nem fordul orvoshoz.

Nos, sok esetben megelőzhető visszafordíthatatlan folyamat is, az időben jelentkezés révén. Minden vizsgáló orvosnál kéznél van a vizsgálóeszköz, a tapintó ujjai, amelyekkel a legelemibb érszűkület, vagy annak gyanúja már felismerhető, és szakemberhez irányítható.

Dr.Nagy Imre sebész, érsebész főorvos

Baptisták az Egészségért Munkacsoport

Orvosigazgató