Elhangzott a Baptista Teológiai Akadémián

Prof. Dr. Tringer László pszichiáter, egyetemi tanár előadása

KOMMUNIKÁCIÓ A SEGÍTŐ KAPCSOLATOKBAN

2010. november 24.

Az orvosegyetemen 10 évvel ezelőtt a pszichiátria tantárgyhoz kapcsolódóan Dr. Tringer László professzor úr  a lelki problémákkal küzdőket segítő orvos személyével kapcsolatban az Úr Jézus Krisztusról beszélt. A legnagyobb természetességgel hivatkozott arra, hogy Jézusnak az Újszövetségben leírt tetteiből látható, mennyire szerette az embereket és elfogadta őket, csodálatos személyiségével gyógyított. Az orvos számára is Jézus lehet a példa.  Máig nyomot hagyott ez az üzenet, és elhatároztuk, hogy meghívjuk a Professzor urat előadni.

A Professzor úr 2010. november 24-én tartott előadást a Baptista Teológiai Akadémia tantermében . Szintén maradandó üzenettel gazdagodhattunk. A tanár úr számos biblia versre hivatkozott, ismerve annak pontos görög fordítását is. Nem csoda, hiszen több nyelven ír, előad, mégis olyan szelíden tett bizonyságot hitéről. Támpontokat adott ahhoz, hogyan lehet valaki értő segítője lelki problémái miatt szenvedő embertársának. Ugyanis sokan azért lelki betegek, mert nincs emberük, nincs, aki meghallgatná őket, akinek beszélhetnének a problémáikról.

Az előadás bevezetőjéből megtudtuk, hogy napjainkra a mentális betegségeknek már közel 400 különböző besorolása létezik. Sok esetben csak a betegségek elnevezése változott, a betegek szenvedése nem. A gyógyító eljárások, pszichoterápiák száma is egyre nő, de ez még nem jelenti azt, hogy egyre hatásosabbak lennének.

A személyiség központú pszichoterápia, amelyet egy teológus, Rogers alapozott meg, a kommunikációra épül. A beszélgetés során a segítő a szenvedő személyt állítja a középpontba. Együtt küzdenek azért, hogy a beteg meggyógyuljon. A segítő személyisége is meghatározó a gyógyítás sikere szempontjából: az empátia, a beleérzés már szenvedésébe, a szenvedő feltétel nélküli elfogadása. A személy tetteit, amennyiben olyanok, nem szabad elfogadni, de megpróbálja megérteni, hogy mi vezethette odáig.

A professzor úr idézte Jakab apostolt (Jk 5,17):

„Valljátok meg egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.”

Az ősidőktől a szenvedés és a bűn kérdése összekapcsolódik. A hívő emberek bűnvallást tehetnek lelki testvéreik és az Úr Jézus előtt és ez megkönnyebbüléssel jár. A vallás foglalkozik a bűn kérdésével. A szenvedés és a bűn kérdése összekapcsolódik.

A szenvedés szavakba öltöztetése, a gyógyító beszélgetés.

A segítő olyan légkört teremt, amelyben a beteg szabadon beszélhet önmagáról. Nem az a fontos, amit az orvos beszél, hanem amit a páciens, de hogy a páciens azt mondja, amit kell, ahhoz kell a szakértelem. Akkor hatásos a kezelés, ha a páciens önmagáról egyre többet nyilatkozik. Ha beteg a lelki szenvedéseit már szavakba tudja foglalni a segítő jelzései, elfogadó légkör hatására, az a gyógyító beszélgetés.

A feltétel nélküli elfogadás faktorai:

1. Érzelmi odafordulás

2. A beteg iránti érdeklődés

3. Tolerancia (Helm 1978.)

Az önfeltárás faktorai:

1. Érzések és érzelmi állapotok megfogalmazása. Hogyan vélekedik önmagáról, miként képes önmagát lefogadni. Sokszor nem tudják elfogadni önmagukat és a therapeuta elfogadó magatartása szinte sokkot jelent számukra.

2. Önképpel való foglalkozás

3. Célok és vágyak feltárása (Jülisch 1974.)

A páciens sokszor terméketlen beszélgetésekre képes. Önmagáról keveset beszél. 

A segítő feladata, hogy a segítségre szoruló személy önmagával és a világgal kapcsolatos érzéseit, problémáit minél pontosabban megértse, mintegy tükörképet tartson, amelyben a beteg hitelesen látja önmagát.  Lehet, hogy a segítő sokkal többet megért abból, ami a szenvedést előidézte, mégsem közli minden felismerését egyszerre.  Csak annyit juttat ebből vissza, amennyinek befogadására a beteg az adott pillanatban alkalmas. A művészet éppen ebben rejlik.

Tringer Professzor úr idézte Urunk szavait: „Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.( Márk 12: 30-31)” Az eredeti görög szöveg szerint az önmagunk szeretete is ugyanolyan hangsúlyos, mint a felebarát szeretete. Ez nem önzést jelent. A lelki betegek szenvedésének oka sokszor az, hogy nem szeretik önmagukat. A feltétel nélküli elfogadás, amelyet a segítő részéről tapasztalnak, szinte meglepő a számukra.

 Igen hatásos a beszélgetés, mint kezelési lehetőség. Egy ilyen gyógyító beszélgetés után megváltozik bizonyos agyterületek működése, hasonlóan ahhoz, mint amikor gyógyszert vesz be valaki.

Az orvostudomány az élet gyakorlati oldalához is tud ötletet adni. Az emberi kapcsolatokban, legyen az szülő-gyerek, tanár-diák, akkor jó a kapcsolat, ha összhang alakul ki a felek között.

Az összehangolódásukat lehet mérni műszerekkel. Vannak úgynevezett „tükör neuronok” az agyban, vagyis amikor a szülőnél egy agyterület fokozottabban kezd működni, az a gyereknél is aktív lesz.

Mit tehetünk az összehangolódás érdekében? A szülő-gyermek vagy tanár-diák kapcsolatban is, az lesz eredményesebb, aki, amikor a gyermek valamilyen hiányosságát észreveszi, először valamilyen pozitív gesztust tesz a gyermek, a diák felé. A diák személyét illetően pozitív megnyilvánulás után kezdi el a tettét kifogásolni. Például egy tanár ezt mondhatja a kisdiáknak: „Én téged egy nagyon rendes gyereknek tartalak, de ez nem helyes, hogy nem írtad meg a házi feladatot stb.”

A beteg, amikor orvoshoz fordul, kimondatlanul ott van benne a kérés a segítő felé, hogy szeressék őt, fogadják el és segítsék hozzá a gyógyuláshoz. Sokan az életük értelmét keresik. A szenvedő emberek a múltba ragadnak és nincs elképzelésük a jövőre nézve. A segítő feladata, hogy a beteg végre célokat, terveket fogalmazzon meg a jövőjére nézve. Az a tény, hogy a beteg a kezelés hatására a lehetőségeit tervezi a jövőben, már jó kihatással lehet az aktivitására. Célt adhat, amikor a szenvedő embert a Teremtő Isten alkotó tevékenységébe kapcsoljuk, megértheti, hogy ő is részese lehet annak. A beteg eljuthat valamilyen alkotó tevékenységhez.

A szenvedőt Jézushoz vezetni, ez a legnagyobb eredmény, mert örök értékeket és életcélt Tőle kaphatunk.

 Mészárosné Seres Leila,Köves Gáborné Anikó

Baptisták az Egészségét Munkacsoport

www.egeszseg.baptist.hu