Pál apostol a Timótheushoz írt 2. levelében , a 4. rész 7.versében ekképpen foglalja össze pályafutását: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.” Bárcsak elmondhatnánk életünk végén valamennyien ezeket a sorokat. Igazán szép lenne. Most nem ilyen mély összegzésre ragadtattam el magamat, csupán eddigi egészségnapjainkról kívánok néhány gondolatot megosztani a testvérekkel.

Eddigi baptista szervezésű szűrővizsgálataink helyszínei közül majd mindegyik állomáshelyen jelen voltam érbetegek szűrése kapcsán: József utca, Tahi, Ócsa, Szatmárcseke, Keszthely, Pestszentimre, Csantavér, Vác, Galgagyörk .

Különböző helyszínek, sokfajta szervezés övezte eddigi önkéntes munkánkat. A különbözőségek ellenére mindegyik helyszínre érdeklődve mentem. Nem volt két egyforma fogadtatás, két egyforma látogatottság, két egyforma beteganyag. Talán ezért volt jó. Mindenhol másképpen értettek a szervezéshez, másképpen fogták fel a jelentőségét. Mégis talán egy dologban közös volt: Jézus nyomában járhattunk. Az ő példáját követhettük itthon és a magyar lakta szerb területen is.

Voltak igazán szép számú érdeklődőt megszólító szűréseink (József utca, Tahi, Ócsa, Szatmárcseke, Keszthely, Csantavér), és voltak egészen gyér részvételű helyek. A tanulságokat le kell vonnunk, mielőtt nem kis távolságokat megteszünk időt, energiát nem kímélve. Valljuk meg őszintén: ezek a szűrőnapok arra vannak, hogy akár nagyszámú emberen tanáccsal, ötlettel, szaktudással, iránymutatással segítsünk, nem pedig egymással megbeszéljük az odautazásunk rejtelmeit, majd egymást megvizsgáljuk. Ez luxus. Nem erre találtuk ki 2009-ben, hanem a gyülekezeti tagok egészségmegőrzését tűztük ki zászlónkra, illetve az általuk értesített más embertársaink vizsgálatát, tanácsadását, jó irányba vezetését.

Nos, ezen törekvésünk, úgy hiszem, hogy nagy mértékben megvalósult. Mindannyian, akik résztvettünk ezeken az egészségnapokon, fel tudunk hozni olyan emberi sorsokat, akikért megérte. Megérte elmenni, végigutazni sokszor a nem rövid autóutat, majd egyszerű körülmények között, egy pamlagon megvizsgálni a jelentkezőt, aki kíváncsi volt egészségi állapotára.

Magam majd minden helyről operáltam már elhanyagolt visszeres beteget, még a magyarlakta, vajdasági Csantavérről is. Megfogott az a lelkes szervezőmunka, amelyet a szatmárcsekei romáktól kaptunk, jó visszaemlékezni az ócsai közös ebédre, amelyet a gyülekezet szervező tagjaival költhettünk el a munka végeztével, jó volt látni a József utcai alapos szervezést, amely kiterjedt még egy nagyszámú véradásra is, Keszthelyen a sátorban megjelenők javarészt nem kötődtek gyülekezetekhez és még külföldiek is felbukkantak.

Összegezve ezt a három évet, azt mondhatjuk, hogy megfelelő előzetes szervezőmunkával meg kell nyerni az embereket annak az ügynek, ami az ő javukat szolgálja. Fel kell nyitnunk a szemüket, hogy amire állami szervezeti körülmények között hosszú előjegyzési idővel juthatnak csak el, az a mi segítségünkkel ingyen, időben kivitelezhető.

Több irányból meg kell találnunk az embereket. Az egészségügyi csoport missziós munkája akkor eredményes, ha nem kis energiával oda viszik az információt a helyiek, és megmutatják a fontosságát a szándéknak, ezután jöhet a tényleges vérnyomásmérés, cukorvizsgálat, érvizsgálat, vagy rákszűrés. Ha csak egy embert szűrünk ki súlyos érszűkülete miatt, vagy daganatos betegséget találva, már megérte.

Pállal kezdtem, Pállal szeretném befejezni: az 1. Korinthusi levél 7:29. versében írja, hogy „az idő rövid”. Tekintsük ezt mi is mértéknek munkánk, életünk vezetésében.

Dr. Nagy Imre

Elhangzott 2012.06.22-én, a Baptisták az Egészségért Munkacsoport megbeszélésén, Budapesten, a Wesselényi utcai Imaházban.